Interjúk

Közölhet-e a társadalomkutató minden információt, amit a kutatása során megismert? Mikor van szüksége a kutatási alanyoknak védelemre? Ki dönti el, hogy szükségük van-e rá? Teljes lesz-e a megismerés, ha cenzúrát vagy anonimizálást alkalmazunk? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Kulcskérdések című konferencia, amelynek egyik szervezőjével, Papp Richárddal beszélgettünk a felmerülő kutatási dilemmákról, a rendezvény programjáról és a célközönségről.

Március hónapban két előadás erejéig az ELTE TáTK vendége volt Róna-Tas Ákos, egykori hallgatónk, aki ma a Kaliforniai Egyetemen tanít szociológiát. Az előadások mellett időt szakított arra is, hogy kicsit meséljen arról, hogyan került az ELTE-ről San Diegoba, mivel foglalkozik, amikor szociológus és mivel, amikor „okoskodó” értelmiségi. Beszélgettünk szociológiáról, a nemtudás fontosságáról és az amerikai felsőoktatás válságáról is.

Bejön a diák, hall valamit, ír valamit – így jellemzi a mai oktatási rendszert Wessely Anna, akivel születésnapja apropóján beszélgettünk tanári pályájáról. A docensasszony törölné az előadásokat a BA képzésből, helyette szemináriumi formában gondolkozni, vitatkozni, érvelni tanítaná a hallgatókat, hiszen mint mondja, másra, ott a tankönyv.

Közösség, nyilvánosság, átláthatóság, elérhetőség – e fogalmakat tűzte zászlajára a megújulás jegyében a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület. A tagfrissítés után, de még a komolyabb megmérettetések előtt álló szervezet jövőjéről Bugarszki Zsolttal, az egyesület nemrég megválasztott elnökével beszélgettünk.

Herczog Edit, az Európai Parlament S&D frakciójának elnökségi tagja csütörtökön 16 órakor tart előadást az ELTE TáTK Politika és Nemzetközi Tanulmányok Intézetében az EU globalizációs dilemmáiról. Az előadás apropóján rövid kedvcsináló interjút készítettünk vele.

Immáron harmadik alkalommal, január 22-én és 23-án kerül megrendezésre az ELTE Társadalomtudományi Kara által szervezett filmfesztivál. A Ha érteni akarod a világot nevet viselő rendezvény vasárnapi programját nyitó film rendezőjével, Vécsei Mártonnal beszélgettünk a Messzi távol-ról és munkásságáról. A fesztivál előadásait az Örökmozgó Filmmúzeumban tekintheti meg a nagyérdemű.

Az ELTE TáTK idén harmadszor rendezi meg a „Ha érteni akarod a világot” című kétnapos dokumentumfilm fesztiválját január 22-én és 23-án az Örökmozgó moziban. A dokumentumfilmek helyzetéről és a fesztivál programjáról Szirony Szabolccsal, antropológussal, rendezővel beszélgettünk, aki programfelelősként működik közre a fesztivál megrendezésében.

Bíró Judittal, az ELTE Társadalomtudományi Karának frissen kinevezett általános dékánhelyettesével szakmai pályafutásáról, a kar vezetésének nehézségeiről és pozitívumairól, és kutatói érdeklődéséről beszélgettem. Kiderült az is, bár sosem készült tanárnak, mégis az a célja, hogy kollégái egyetemi oktatóként nem behelyettesíthetőnek érezhessék magukat.

Tausz Katalin nemrégiben lett karunk dékánja.  Érdeklődése fokozatosan tevődött át a kezdetekben az agrárszociológiáról a szociálpolitika irányába. Beszélgetésünk során igyekeztem kideríteni pályájának fontosabb állomásait, valamint azt is, hogy mit gondol a Bologna rendszerről, illetve korábbi kutatási területéről, a gyermekszegénységről.

Koltai Juli szociológus, nemrég lett egyetemi tanársegéd, de már évek óta tart órákat az egyetemen, így nem is volt kérdéses számára, hogy diploma után egyenesen PhD-re jelentkezik. Beszélgetésünk során mesélt a tanítási tapasztalatairól, a PhD-s munkájáról, illetve arról a kutatásról, amelyben jelenleg részt vesz.

Simonovits Bori szociológus, szakterülete a diszkrimináció kutatás, de emellett több alapítvány és civil szervezet munkájában vesz részt, publikál és PhD-n tanul. Borit többek között külföldi tapasztalatairól, pályájának alakulásáról, valamint legfőbb kutatásairól, a diszkrimináció tesztelésének módszereiről kérdeztem.

Gregor Anikó jelenleg Finnországban folytatja PhD-s tanulmányait. Az interjú során igyekeztem megtudni tőle, hogyan került a finn kisvárosba, Tamperébe, milyennek látja a hazai és a kinti PhD képzést, illetve mi a véleménye a szociológia oktatásáról Magyarországon.

Síklaki István a nyilvánosságban egyik legtöbbet szereplő szociálpszichológus. Szakértőként számolnak vele, ha médiáról, poltikáról vagy bármilyen olyan témáról van szó, amelynek megértéséhez hozzájárulhat kutatói tapasztalata. Emellett több egyetemen oktat, a Társadalomtudományi Karon több éven át a dékán-helyettesi posztot is betöltötte.