Könyvajánló

A könyv az ELTE TáTK és a Debreceni Egyetem oktatóinak 2010-ben elkezdett és 2011-ben befejezett kutatásának eredményein alapul. A kutatás tárgya a XX. század első felében vizsgált tekintélyelvűség volt, melynek feltárását Adorno és munkatársai Németországban kezdték el, de a nemzeti szocializmus hatalomra jutása miatt már csak az Egyesült Államokban tudtak befejezni. A könyv szerzői abból indultak ki, hogy a XXI. század elején már hiányzik a tekintélyelvűség két pillére.

Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán

Az emberek közérzetét nemcsak az befolyásolja, hogy milyen mértékben képesek az anyagi szükségleteiket kielégíteni, hanem az is, hogy mennyire látják az őket körülvevő világot igazságosnak. Ha a javak elosztását igazságosnak látják, az emberek könnyebben el tudják fogadni a személyes anyagi szükösséget és nehézségeket. A rendszerváltás következtében megváltozott politikai és gazdasági rendszer egy igazságtalanabbnak tartott világgal szemben egy igazságosabb élet lehetőségét ígérte. Az átalakulással járó társasalmi változások negatív következményei azonban egyre hangsúlyosabban vetették fel a társadalmi igazságosság szempontját.

„Mi történik velünk? Az országgal? Európával? Mi vár ránk? A Mi a magyar most? című tanulmánykötet szerzői – Bauer Tamás, Gyáni Gábor, Halmai Gábor, Pataki Ferenc, Poszler György, Sándor Iván, Spiró György, Ungváry Rudolf, Vásárhelyi Mária, Závada Pál – olyan történelmi helyzetben keresik a válaszokat, amikor az Európai Unióhoz nemrégiben csatlakozó államok nem tudták behozni évszázados történelmi-gazdasági-államszerkezeti hátrányukat.”

Az ember soha sem az, ami, hanem az és még valami, amit megtesz annak tudatában, hogy cselekedhetne másképpen is. És úgy marad hű önmagához, hogy „átáll” a Mások oldalára, akiknek ügyéért felelősséget vállal. Tudja, hogy az olyasmit követel tőle – szeretetet, megértést –, amihez nincs joga: önként részesíthetjük csak ezekben egymást. Ezért emberközpontú etika úgy lehetséges, ha középpontjában nem az Én áll, hanem a Te.
Egymásért szenvedni jobb, ezerszer jobb, mint egymástól szenvedni. A nélkülözhetetlen ökoetika szerintem ennyi és nem több.

Nem először, s nyilván nem is utoljára fordul elő, hogy egy nagy nemzetközi projekt során az összehasonlítás érdekében kötelező Prokrusztészágyban olyan kutatás fogan, amelyből nem csupán egészséges, de élettől majd kicsattanó gyerekek születnek. A Localmultidem projekt magyarországi kutatásával éppen ez történt. Az eredeti cél (vagyis a fővarosban elő migránsok politikai integrációjának megismerése) nem tudott teljesülni e migránsok politikai aktivitásának hiánya miatt. Ezzel szemben olyan tudásra tettünk szert több hazai migráns csoportról, amivel korábban nem voltunk felvértezve. Mi több, azóta ennek a kutatásnak kistestvére is született (az Európai Integrációs Alap finanszírozásában), s ez a gyermek, ha lehet, meg elevenebb és ígéretesebb. A kötet a két teremtménnyel való ismerkedést teszi lehetővé, s remélhetőleg újabb kötetek követik majd, mert sok kutatási kincs varja meg, hogy napvilágra kerüljön. (Sík Endre)

A vallások újra megkerülhetetlen szereplői a modern Európa politikai, társadalmi és kulturális életének. Európa viszonya saját keresztény gyökereihez, az iszlám és az új vallási mozgalmak jelenléte számos kérdést vet fel.
Grace Davie úgy adja korunk vallási jelenségeinek problémaérzékeny olvasatát, hogy mindeközben átfogóan és kritikusan elemzi a szaktudomány elméleti eredményeit, és azok alkalmazhatóságának korlátait. A könyv első része betekintést nyújt a vallásszociológia elmélettörténetébe; a hangsúlyt mégis a kurrens megközelítésekre helyezi. A vallást a sokarcú modernitásnak és az egyes kultúrák sajátosságainak tükrében vizsgálja. A második rész olyan aktuális témákat vesz sorra, mint a történelmi egyházak és a modern világ kapcsolata, a bevándorlás vallási vonatkozásai, a fundamentalizmus, a globalizáció, a mindennapi élet vallásgyakorlata.

A Piachely, KGST-piac, Emberpiac c. könyv az informális piachelyek összehasonlító elemzésére alkalmas tipológiai és elméleti modellt alkotva mutatja be a világban létező sokféle piachely jellemzőit és megpróbál választ találni arra a kérdésre, hogy a kgst-piac vajon a posztszocialista gazdaság informális szegmensének rendszerspecifikus képződménye, vagy a világban létező sokféle informális piachely egyike.

Minden város magán viseli elmúlt történelmi korszakok városépítészetének örökségét. A mai Budapesten például a kiegyezés utáni nagy városépítési korszak "lenyomatai" mellett az államszocialista korszak városépítésének, mindenekelőtt a változó intenzitással, de a korszak folyamán mindvégig zajló lakótelep-építésnek nyomai meghatározóak. A rendszerválást követően a városrekonstrukcó különböző formái és a lakóparképítések mellett a bevásárlóközpontok és az irodaházak tömeges megjelenése alakítja át a város terét, és szorítja korlátok közé több évre a fejlődést.

Huszár Tibor 1930-ban született – éppen jókor, mondhatni, hogy belenőjön a világháborúba, Budapest ostromába, s aztán a Rákosi-korszakba, a moszkvai diákévekbe, a funkcionárius életbe, majd – még mindig fiatalemberként s egyre tanácstalanabbul – szemtanúja legyen a zaklatott 1956-os esztendőnek és a forradalomnak. Felnőtt ember már, amikor új életet kezd, és elhatározza, hogy a tudománynak szenteli az életét, mely azonban a békésebb korokban sem volt éppenséggel eseménytelen.

A könyv valamennyi tanulmánya a felfelé irányuló mobilitás témakörében marad, és különböző társadalmi csoportok alul- vagy felülreprezentáltságának okaira keresi a választ az oktatási intézményekben.

A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára. Hazánkban 2003-ban jelent meg először, szintén Vicsek Mária fordításában.

A Balassi Intézet két oktatójának most megjelenő tankönyve elsősorban az Intézet komplex magyar nyelvi-hungarológiai és magyarságismereti képzésében részt vevő hallgatói számára íródott. Ennek megfelelően a kötet tartalmában, szerkesztési elveiben, nyelvi megformálásában és kiegészítő részeiben (kislexikon, szótár, kulcsfogalmak jegyzéke stb.) eltér a magyar tankönyvek többségétől.

2003 végén két empirikus kutatást vezettem: a párhuzamosan egyet háziorvosok és védőnők körében, valamint egy roma felvételt. Mindkét kutatás célja, egyúttal alapkérdése volt annak tisztázása, hogy az egészségügyi alapellátásban az egyes társadalmi csoportok, köztük a szociális és gazdasági szempontból halmozottan hátrányos helyzetű romák hozzáférése az egyes szolgáltatásokhoz teljes mértékben egyenlő-e.

Thomas Hylland Eriksen (1962) az Oslói Egyetem szociálantropológia professzora, a „Samtiden” (Jelenkor) című norvég folyóirat szerkesztője. Számos könyv szerzője, műveiben a nacionalizmussal, az etnikai kapcsolatok alakulásával és a kultúra változásaival foglalkozik.

A kötet tanulmányai a nemzetközi tudományos gyakorlatra támaszkodva kisebbfajta fordulatot hoznak a hazai vidékkel foglalkozó tudományok témaválasztásában.

A kortárs (vagy diák) és sorstárs segítők hatékonyak egyes kockázati csoportok elérésében, a segítő intézmények és e csoportok közti kapcsolatban egy jól körülhatárolható programban, ha a megfelelő szupervízióban vagy esetmegbeszélésben vesznek részt egy megfelelő tréninget követően.

A kötet célja, hogy tankönyvként elméleti, de a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket közvetítsen a felsőoktatásban, valamint a különböző antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi képzéseken részt vevő hallgatók, a köz- és magánigazgatásban,valamint a jogvédelemben dolgozók számára. Ennek során megkülönböztetett figyelmet szentel a civil szervezetek rendelkezésére álló jogvédelmi lehetőségeknek mind magyarországi, mind nemzetközi keretek között.