A legutolsó izraeli népszámlálás statisztikai adatai szerint a 21. század első évtizedében jelentősen nőtt a diplomások és digitális írástudók száma az országban, igaz a korábbi felmérésekben kimutatott társadalmi egyenlőtlenségek továbbra sem tűntek el.
Tanultabb, hozzáértőbb
Az izraeli Nemzeti Statisztikai Hivatal a közelmúltban tette közzé a 2008-ban lebonyolított legutóbbi népszámlálás eredményeit. A 400 ezer háztartás lekérdezésével és 250 ezer telefoninterjú lebonyolításával készült vizsgálat szerint Izrael jelentős előrelépést tett a 21. század első évtizedében.
A cenzus szerint több mint 7,4 millió lakossal rendelkező közel-keleti ország az informatikai és oktatási felzárkózás terén ért el eredményeket. Míg a legutóbbi, 1995-ös adatfelvétel során csak 14,3 százalék volt a diplomások aránya, addig ez a szám 2008-ban már meghaladta a 22 százalékot. A társadalom-jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, továbbra is komoly területi aránytalanságok jellemzőek a magas végzettségűek eloszlására, és ami még súlyosabb, az eltérő szocioökonómiai státusszal rendelkező társadalmi csoportok is egyenlőtlen esélyekkel rendelkeznek a felsőoktatásba való bekerüléshez. A lakosok informatikai ellátottsága ennél valamelyest egyenletesebben alakult. A korábban mért 27-ről 70 százalék fölé nőtt a számítógéppel rendelkező háztartások száma, amelyek több mint 90 százaléka már internetkapcsolattal is rendelkezik.
Több foglalkoztatott
A Hivatal adatai szerint az elmúlt több mint tíz évben nőtt a foglalkoztatottság száma Izraelben: az 1995-ös 55 százalékos szintről 60 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottak 12 százaléka saját vállalkozásban, 86 százaléka alkalmazottként dolgozik. A 15 év fölötti férfi munkavállalók a cenzus szerint heti 45,2, a nők 35,5 munkaórát dolgoznak.
A munkaerőpiac összetételét tekintve a dolgozók 14 százalékát teszik ki a diplomások, 16 százalékát a szakmunkások és 7 százalékát a képzettség nélküliek.
Kevesebb bevándorló
A statisztika szerint továbbra is csökken a külföldön született bevándorló zsidók száma. Míg az első népszámlálásnál 1961-ben a lakosság 62, 1995-ben már csak 38, 2008-ban pedig 29 százalékát tette ki a nem belföldön született zsidó állampolgárok száma.
A vallási megoszlást tekintve egyébként a lakosok 75,6 százaléka zsidó vallásúnak, 17 százaléka muzulmánnak, 2 százaléka kereszténynek, 2 százaléka drúznak, mintegy 4 százaléka pedig más vallásúnak vallotta magát.
Magyarország: népszámlálás 2011-ben
Magyarországon jövőre kerül sor a következő, sorban a tizenötödik teljes körű népszámlálásra. Az Országgyűlés által 2009-ben elfogadott jogszabály szerint az adatfelvételt 2011. október 1. és 2011. november 30. között kell végrehajtani, az adatszolgáltatás kötelező, de az adatfelvételi íveken a válaszadók családi és utónevét nem rögzítik.
Jelenleg kérdéses, hogy a felvétel során olyan kényesebb kérdésekre is rá fognak-e kérdezni a biztosok, mint a vallás, az egészségi állapot, a fogyatékosság és a termékenység. Az ősszel elfogadott, a népszámlálás megtartásáról szóló törvény az utóbbi két téma lekérdezését előírta, míg az előbbiekét nem. A friss hírek szerint azonban az új kormány módosítaná a jogszabályt oly módon, hogy a fogyatékosságra nem, a vallásra és egészségállapotra igen, sőt a nyelvismeretre, iskolába járásra, utazási és közlekedési szokásokra is rákérdezhessenek.