
Kora délután még középiskolások töltötték meg a lágymányosi épületet - idén a nyílt nap keretében valóban belekóstolhattak a hallgatói életbe: a köszöntőt követően szakonként szervezett mintaórákon vehettek részt, majd a Campus-túra során megismerkedhettek az épülettel és akár egy-egy éppen folyó, igazi egyetemi órára is beülhettek, ha kedvet éreztek hozzá.
A leendő egyetemistáknak szóló programok után vette kezdetét a születésnapi rendezvény a gömb aulában. Rövid köszöntő után a jelenlévők egy perces néma felállással emlékeztek meg a kar ebben az évben elhunyt két professzoráról. Majd dr. Tausz Katalin elmondta megnyitó beszédét az egyetem alapvető, követendő értékeiről, a tudományos élet szabadságáról és az egyetemek valós autonómiájáról. Hangsúlyozta, hogy a politikai függés nem kívánatos, mivel gátolja a szabad kutatást és a szabad vitát. Ezen kritikai, tudományos gondolkodás jegyében ma már öt alapszak és tíz mesterszak működik a karon.
Ezt követően került sor a hetes szám köré épülő karneváli ülésszakra. A székek nem a megszokott, fegyelmezett sorokban álltak az előadókkal szemben, hanem össze-vissza elrendezve - ezzel is jelezve, hogy a legfőbb cél a kötetlen hangulat, a kellemes szórakozás.
Az előadások sorozatát Csizmady Adrienne egyetemi docens nyitotta meg, aki a hetedik kerület sokszínűségét mutatta be interaktív, játékos formában. Csepeli György előadásában egy mesét hallhattunk, melynek főszereplője maga a tanár úr volt, aki egyetemi küldetést teljesítve Thaiföldön járt a Hét Főbűn Világszervezet Kongresszusán, és meghallgatta a kevélyek, a fösvények, a buják, az irigyek, a torkosok, a haragvók és a jóra restek felszólalásait. De szerepelt még a mágikus hetes szám antropológiai és matematikai szemmel, futball mezek és vallások vonatkozásában, humorosan elemezve és a következő hét év nehézségei miatt aggódóan, sőt, verses mese formájában is.
Az utolsó előadás végeztével pezsgők érkeztek tálcán, majd behozták a három különböző féle tortát. Öregdiákok, tanárok és a jelenlegi hallgatók a hivatalos programot követően még sokáig ott maradtak, együtt tortáztak, beszélgettek.

„Én úgy érzem, hogy jól sikerült az esemény” – mondta a rendezvény végén dr. Tausz Katalin –, nem osztom azoknak a véleményét, akik kicsit szomorúak amiatt, hogy a körülbelül ötszáz regisztrált érdeklődő közül nem jött el mindenki. Egyrészt ez az első ilyen rendezvényünk, másrészt pedig: ennek a monumentális gömbaulának minden sarkában székeken, babzsákokon, asztalra könyökölve beszélgetnek egymással régiek és újak, és jól érzik magukat. Azt hiszem, ilyen az az egyetem, amit én elképzelek.”
A volt és jelenlegi hallgatók számára még folytatódott az este a Szakkollégium Éjszakájának hajnalig tartó, kulturális-tudományos programsorozatával.
Szepessy Stefi
ELTE Online
Az eredeti cikk az elteonline.hu-n jelent meg.