ELTE TáTK a FacebookonELTE TáTK a TwitterenRSS hírforrás

Feláldozzuk-e a tudományos eredmény teljességét a bizalomért cserébe?

2011.05.24

Közölhet-e a társadalomkutató minden információt, amit a kutatása során megismert? Mikor van szüksége a kutatási alanyoknak védelemre? Ki dönti el, hogy szükségük van-e rá? Teljes lesz-e a megismerés, ha cenzúrát vagy anonimizálást alkalmazunk? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Kulcskérdések című konferencia, amelynek egyik szervezőjével, Papp Richárddal beszélgettünk a felmerülő kutatási dilemmákról, a rendezvény programjáról és a célközönségről.

Május 26-án és 27-én kétnapos konferenciát rendeznek Kulcskérdések címmel az ELTE TÁTK Lágymányosi campusán. A rendezvény kiírása szerint az előadók a társadalomtudományi kutatás etikai problémáival fognak foglalkozni. Pontosan mik azok az etikai problémák, amelyek megvizsgálására a konferencia keretében vállalkoztatok?

A kutatásaink egyik legfontosabb jellemzője, hogy embereket kutatunk, emberek között kutatunk, mikro- vagy makroszinten társadalmi folyamatokkal foglakozunk. Minden esetben emberekről van szó, ők a kutatásaink alanyai, ezért a kutatásaink egyik alapszövete az etikai kérdés, amely a megismerési folyamatban, a módszertanban és az interpretációkban is jelen van. Nem mindegy ugyanis az, hogy bizonyos kérdéseknek a megválaszolása, kiszolgáltatottá teszi-e a kutatás alanyait olyan helyzeteknek, amelyeknek ők nem szeretnék, hogy kiszolgáltatottá tegyük őket. De tegyük fel, hogy a kutatásom során nem publikálhatok bizonyos dolgokat, mert megkértek rá az érintettek vagy, mert úgy érezzük, hogy ez kiszolgáltatottá teheti őket bármilyen szélsőséges tendenciáknak. Ekkor az interpretációnk határai merülnek fel. Meddig terjednek a társadalomtudomány határai, ha a tudományos eredmények egy része nem közölhető?

Ha megnézzük a konferencia témaköreit, akkor látjuk, hogy a legkülönbözőbb diszciplínák irányából érkeznek az etika vonatkozásában további kérdések, további válaszok. Így ez a téma az interdiszciplinaritás kontextusán belül is egy fontos diskurzust indíthat el a társadalomtudományokon belül önmagunk és egymás irányába is, hiszen mindannyiunk számára érdekes kérdés az, hogy a másik diszciplínát művelő társadalomtudós milyen problémával küszködik.

Úgy látom, hogy a rendezvény különlegessége, hogy ezzel a témával össze lehet fogni a társadalomtudományok legkülönbözőbb ágait. Ez volt a cél, hogy egy olyan témát találjatok, ami erre alkalmas?

Amikor megfogalmazódott a konferencia gondolata, már az első témaötletek között ott volt az etika problémaköre is, de a kitételünk az volt, hogy egymás kutatásaink a megismerése itt a karon belül megtörténjen, mert fontos, hogy még jobban megismerjük azt, hogy kollégáink, diákjaink, barátaink mivel foglakoznak. Végül is együtt dolgozunk, sok mindent együtt látunk, más-más tudományos szemszögből ugyan, de mégiscsak társadalomtudományos érzékenységgel élünk itt, és tanítjuk a diákokat. Másfelől az etika azért merült fel témaként, mert ezzel a problémával mindannyian találkozunk a kutatásaink kapcsán, mindannyiunk kutatásának elengedhetetlen része, ezért ez egy olyan kérdésfeltevés, ami köré a közös eszmecserénket szőhetjük. Szeretnénk további ilyen témákat is találni, mert a konferenciának egy ismétlődő jelleget szeretnénk adni.

Milyen gyakorisággal szerveznétek ilyen nagyobb volumenű rendezvényt?

Azt gondolom, hogy ennek eldöntésével érdemes megvárni ennek a konferenciának a tapasztalatait. Van olyan ötlet, hogy évente, kétévente, esetleg egyik évben ilyet, a másik évben kisebb műhelyjellegű rendezvényt szervezzünk, esetleg a kettőnek a keverékét. Minden irányban vannak elképzeléseink, de ez akkor fog realizálódni, ha az aktuális rendezvénynek vége lesz, és látjuk már, hogy milyenek a reakciók. Annyi biztos, hogy folytatni szeretnénk, hogy a kari oktatók, kutatók, diákok, doktorjelöltek mindig tudjanak eszmecserét folytatni.

A két nap folyamán több tucat előadó szerepel a programban. Mikor kezdtétek el szervezni a rendezvényt, hogy ez ilyen tartalmasra összeálljon?

Tavaly szeptember elején volt egy kari, oktatói összejövetel vidéken, az ötlet már ott is felmerült, illetve Bíró Judit már dékánhelyettesi kinevezése kapcsán megfogalmazta, hogy szeretne konferenciát szervezni. Az összetartáson beszélgettünk erről, és mindenki nagyon jó ötletnek tartotta. Utána gyakorlatilag folyamatosan dolgoztunk ezen.

Kik vesznek részt a szervezésben?

Egy nagyon jó kis csapat jött össze. Fokasz Nikosz, Bakó Boglárka, Petényi Mirkó, Födémesi Kati, Bíró Judit és én alkotjuk azt a csoportot, akik rendszeresen találkoztunk, és a szalvéták számától kezdve a tudományos koncepcióig és az absztraktok bekéréséig, elbírálásig igazából mindent összefogtunk.

Hogyan állt össze a program? Az előadók felkérés alapján szerepelnek a tematikában vagy vártátok a jelentkezésüket?

Megkerestük az oktatókat, de nem meghívásos alapon, hanem felvázoltuk nekik a konferencia tervét, miről szólna, mit szeretnénk, és vártuk a jelentkezéseket. Szerencsére nagyon gyorsan nagyon sokan jelentkeztek, majd a kör a mesterképzéses hallgatók és a doktorisok bevonásával tovább bővült, így gyakorlatilag most minden egyes intézet, ami a karon belül működik, képviselteti magát. Eléggé inspirálta az embereket a dolog, nem kellett lasszóval összefogdosni az előadókat.

Ez is egy tudatos koncepció tehát, hogy az egyetemi tanároktól kezdve a doktorjelölteken át a hallgatókig minden tudós generáció képviselteti magát?

Igen, azt gondolom, hogy ennek a karnak egy fontos sajátossága, hogy együtt gondolkodik, ahogy a társadalomkutató is együtt gondolkodik a társadalom tagjaival, akiket kutat. Az egyetemi munkánkban is fontos prioritás, hogy együtt gondolkozunk a diákokkal, és ezt reprezentálja a konferencia is.

Nehéz kérdés következik, tudom, de ajánlanál néhány különösen érdekesnek ígérkező előadást?

Ez valóban nehéz, hiszen mindenkit ajánlani lehetne, mert felsorolhatnám Lányi Gusztáv előadásától kezdve az online társadalom világát kutató témákig az összes előadást. Ha megnézzük a programot, itt van például Fokasz Nikosznak a Szerény szociológia című előadása. Ismerve Nikosz szellemességét, már a cím alapján is izgalmas, hogy miről szólhat. Ki lehetne emelni azokat az előadásokat, amelyek a pedagógiáról vagy a szociális munkáról szólnak, a politikatudomány és az etika összefüggéseit vizsgáló témákat, de ki lehetne emelni az anyagyilkosokkal foglakozó előadást, amit Bíró Judit fog tartani, vagy Csepeli György, Örkény Antal témáját, esetleg Sik Endre és Simonovits Bori előadását. Hazabeszélek ugyan, de nagyon izgalmasak lesznek az antropológiai előadások is, amelyek a mikroközösségekben szerzett tapasztalatokról szólnak, olyan témákkal például, hogy mi van akkor, ha egy kiskorú menekült olyan élethelyzetbe kerül, hogy a kutatónak segíteni kell rajta, akkor a többi kiskorú menekülttel szemben milyen legyen a magatartása? Ha egyel így viselkedsz, akkor a többivel miért nem? Csupa olyan téma, ami a mindennapi tapasztalatokból fakad, tehát az etika kérdésének a tétje, kézzel fogható, átérezhető

„Az öncenzúra és az értelmezés határai. A részvevő megfigyelés és a publicitás etikai dilemmái” címmel te is tartasz előadást. Kedvcsinálóként mit mondanál a témádról?

Az előadásomban arra szeretném a hangsúlyt tenni, hogy a terepmunka során, amikor egy hosszú, intenzív kapcsolatot alakítok ki a közösséggel, olyan információk is megismerésre kerülnek, amit nem biztos, hogy publikálok. Ennek egyik oka, ha a közösség tagjai kérnek erre, mert a negatív értékelésétől félnek, vagy, mert életútinterjú során olyan témához jutunk, amit az alany nem kívánna nyilvánosságra hozni. A másik ok az öncenzúra. Előfordul, hogy a közösség tagjai felvállalhatóak tartanak olyan helyzeteket, amelyek nem bántóak, de mégis a kontextusából kiragadott helyzetben olyan színezetet kaphatnak, amelyek félreértelmezéshez vezetnek, akkor nem publikálom. Történt már velem ilyesmi, tehát nem egy hipotetikus helyzet, amit vázolok az előadásomban, amikor elmondom, hogy miért gyakoroltam öncenzúrát, és amikor ennek kapcsán fel kívánom tenni azt a kérdést, hogy vajon ilyen helyzetben az értelmezésem mennyire lett teljes.

Mindkét típusú cenzúra esetében egy olyan kérdéssel találkozunk, hogy az, hogy mélyen megismersz egy kultúrát, hogyan hat az értelmezésre.  Mert a mélységi megismerés hasznos, de határokat is von, ha nyilvánosságra hozod, ha tovább gondolhatóvá teszed a témát publikáció formájában, de mindeközben cenzúrát alkalmazol, és nem teszel mindent megismerhetővé mások számára. A kérdésem, hogy ebben a helyzetben mit vállaljunk fel? Azt, hogy a megismerés oltárán feláldozzunk a tudományos eredményt, vagy inkább a tudományos eredmény teljességét áldozzuk fel azért a bizalomért cserébe, amit a közösség ad a kutatónak? Én a másodikra szavazok. Nekem egy tanárom, Boglár Lajos azt mondta, hogy amikor a kutató kutat, akkor az ember a legfontosabb. Ha bármiben sérülhet a kutatott személy vagy közösség a publikáció tartalma miatt, akkor a publikációt kell megnyesni.

Ezeket a nehezen eldöntendő kérdéseket, helyzetfüggő problémafelvetéseket kinek ajánlanád? Kiket vártok a rendezvényre?

Mindenkit, aki foglalkozik társadalomkutatással, akit érdekel a társadalomkutatás, akit a társadalmunkban meglévő folyamatok érdekelnek. Kollégákat, diákokat az alapképzéstől a doktoriig, más kollégákat, akik az intézmény falain kívül szintén társadalomkutatással foglalkoznak, mindenkit, aki a társadalomkutatáshoz kapcsolódó munkát végez, vagy csak érdekli a téma. Gyakorlatilag bárki eljöhet, aki szeretne értelmezően, mélyrehatóan kérdéseket kapni, megfogalmazni, elgondolkozni az őt körülvevő társadalmi folyamatokról, és magunkról, hiszen az etikai kérdések a magunk mindennapjait is teleszövik.

Kulcskérdések konferencia teljes programja ide kattintva érhető el.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztráció köteles. Kérjük itt regisztráljon!

Galéria

Állásajánlatok

Legújabb ajánlataink

 

ELKÖLTÖZTÜNK!

 

 

 

Projektasszisztens (Magyar LMBT Szövetség)

Projektvezető (Magyar LMBT Szövetség)

Szociális asszisztens (REVIP)

Intézményvezető-helyettes (Moravcsik Alapítvány)

Szervezeti hatékonyságfejlesztés az egészségügyben (GYEMSZI)

Családgondozó (Lea Otthon Érd)

Intézményvezető-helyettes (Moravcsik Alapítvány)

Szociális munkás (Menedék Egyesület)

Intézményi adományszerző, pályázati menedzser (Habitat for Humanity)

Gondozó, szakgondozó (RÉS Alapítvány)

Családgondozó (RÉS Alapítvány)

Családgondozó (XV. kerület)

Terepmunkás (TASZ Roma Program)

Szociális munkás (Egészségdokk)

Szociális munkás (Léthatáron)

Családgondozó (Tápiószentmárton)

Családgondozó (Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ)

Családgondozó (Budapest XII. Hegyvidéki Önkormányzat)

Pályázati asszisztens (Tempus Közalapítvány)

Szociális munkás (Drog Stop)

Kutatási asszisztens (MTA TK Jogtudományi Intézet)

Családgondozó (Újpest Gyermekjóléti Központ)

Családgondozó (Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ)

Szociális asszisztens (XII. kerület)

Projektmenedzser (Habitat for Humanity)

Junior elemző (Budapest Institute)

Szociális asszisztens (Twist Olivér Alapítvány)

Szakpolitikai munkatárs (Habitat for Humanity)

Szociális munkás (Újpalotai családsegítő szolgálat)

Jogi tanácsadó (Menedék Egyesület)

Szociális munkás (Menedék Egyesület)

Szociális munkás (Váltó-sáv)

Szociális munkás (Menekültmisszió)

Szociális munkás (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei)

Szociális segítő (Magyar Máltai Szeretetszolgálat)

Szociális projekt munkatárs (Autisták Országos Szövetsége)

Pályázati projektasszisztens (Budapesti Szociális Forrásközpont)

Terápiás munkatárs (Egészségdokk Alapítvány)

Foglalkoztatási tanácsadó (KézenFogva Alapítvány)

Projektvezető munkatárs (KézenFogva Alapítvány)

Fiatal kutató: Kisebbségi magyar felsőoktatás és munkaerőpiac

Fiatal kutató: gazdasági tevékenység és lakhatás (MTA-TK)

Közösségi pszichiátriai gondozó (Félsziget Klubház)

Intézményi adományszervező - pályázatíró (Habitat for Humanity Magyarország)

Diákügyelő átmeneti szállóban (Twist Olivér Alapítvány)

Közösségi koordinátor (Mentálhigiénés Egyesület)

Nyári gyakorlat (Budapest Intézet)

Mentor (Kompánia Alapítvány)

Utcai ifjúsági szociális munkás (Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ)

Tudományos segédmunkatárs (Szociális Projektinkubátorház Közösségi Akció és Kutatás Alapítvány)

Vezető mentor (Kompánia Alapítvány)

Kutatógyakornok (Viasat)

Adatelemző (K-Monitor)

Szociális munkás (Van Helyed Alapítvány)

Szociális munkás (Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ)

Mentor (Kompánia Alapítvány)

Szociális ügyintéző (Zugló)

Szakmai koordinátor Drogambulanciára (EGÉSZSÉGDOKK Alapítvány)

Alacsonyküszöbű segítő (Kompánia Alapítvány)

Irodavezető (Romaversitas Alapítvány)

Szociális segítő (Sárkeresztúr)

GfK hungária elemzőt keres

Személyügyi támogató (Audi, Győr)

Szociálpolitikai ügyintéző (Kőbánya)

Családgondozó (Bp. I. kerület)

Családgondozó (Terézváros)

Blogketrec

 Blogketrec 

Itt olyan blogok találhatók, amelyek valamiképpen kapcsolódnak a Társadalomtudományi Karhoz. Természetesen várjuk további blogbejegyzések ajánlását a sociomater@tatk.elte.hu címre.

 Nem a pék... 

Közgazdaságtan és melegházasság (eltecon.blog.hu)

 Nyomor széle 

Vad ideológiák (nyomorszeleblog.hvg.hu)