ELTE TáTK a FacebookonELTE TáTK a TwitterenRSS hírforrás

Vallás, etnicitás, indentitás a "multikultiban"

2011.09.05

Papp Richárdot, a Kulturális Antropológia Tanszék adjunktusát nyáron Bolyai-plakettel tüntette ki az Akadémia. Ennek apropóján beszélgettünk vele az elmúlt években Vajdaságban végzett kutatásáról.

Július végén az Akadémia Bolyai emlékplakettel tüntetett ki. Hogyan kaptad ezt az elismerést?

Volt egy hároméves kutatói pályázat, amelyet annak idején megpályáztam. Minden évben kellett írni egy kutatói beszámolót és mind a három beszámolómat kiválóra minősítették. Gondolom ez lehetett az oka, hogy megkaptam a kitüntetést.

Mi volt az ösztöndíj? Mire pályáztál?

Ez egy hároméves kutatás volt, amely része egy hosszabb távú kutatásnak. Önmagában is megáll, de már 2001 óta kutatok Szerbiában vallást és etnicitást antropológiai terepmunkában. Különböző terepeken, különböző felekezetekben a vallás és etnicitás összefüggéseit vizsgálom. Ebbe illeszkedett bele ez a három év is. Most kifejezetten a szerbiai református magyar közösségekkel foglalkoztam. Ugyan kutattam már korábban ezt a területet, de nem olyan hangsúlyosan, mint amennyire izgalmas a kérdés.

Hogyan kutattál?

A módszerem résztvevő megfigyelés volt. Kiválasztottam régiókat, Bácskát, Bánátot és Szerémséget. Majd kerestem minden régióban olyan közösségeket, ahol huzamosabb ideig tartózkodtam, mert sajnos nem tudom az összes számomra releváns közösséget megfigyelni. Minden régiót átfogóbban megnéztem és egy-egy mélyfúrást végeztem a meghatározó közösségekben, amelyekből bizonyos megkötésekkel, de általánosítható, az ott látottakat talán általánosabb kontextusba helyezhető következtetéseket tudtam levonni. A három év arra volt elegendő, hogy mindegyik évben egy-egy régióban hosszabb terepmunkát tudtam végezni.

Mit jelent a hosszabb idő?

Mindig mentem, amikor csak lehetett. Téli szünetben, nyári szünetben és év közben, nagyobb ünnepekkor, vagy amikor valami esemény volt a közösségben. Ilyenkor interjúkat készítettem, rítuselemzéseket, kutatási naplót írtam, és próbáltam az ott látott, felvett dolgokat rendszerezni. Most itt tartok a rendszerezésnél.

Hogy jött a téma?

Már foglalkoztam ezzel korábban is. A vallás és identitás témakörét különböző helyszíneken kutattam Szerbiában, és most úgy gondoltam, hogy izgalmas lehet megnézni ezt a szeletét. A szerbeknél összekapcsolódik a vallási identitás és az etnikus identitás. A református magyaroknál hasonlóképpen kapcsolódik össze az etnikus identitás és a felekezeti identitás. Nagyon izgalmas, ahogy ez a kettő egymásba kapcsolódik csoportidentitás képző tényezőként és elválaszthatatlanok egymástól. Azután ez egyfajta önsztereotípiával is jár, saját mentalitás kategóriákkal. Olyan határozott önképekkel találkoztam, amelyek egyébként izgalmas módon nagyon-nagy hasonlóságot mutatnak minden egyes régióban.  Van egyfajta ethosz, ami a vallásból fakad és beépül a társadalmi érintkezésekbe és az identitásreprezentációba is. Másfelől azt gondolom, hogy az ilyen jellegű vallásszociológiai és vallásantropológiai kutatásokból, amelyek terepen zajlanak, az utóbbi évtizedekben nincs olyan sok, mint amennyinek kéne lennie, és ezen belül is a protestáns egyházakról szerintem több kutatást lenne érdemes folytatni. Ezért is foglalkoztam a pályázat keretében a reformátusokkal kicsit koncentráltabban.

A szerbiai magyarok többségében reformátusok?

No ez egy másik nagyon izgalmas kérdés. Szerbiában a szerbek pravoszlávok majdnem kizárólag. A pravoszláv egyház és a szerb identitás nagyon erősen összekapcsolódik egymással. Persze vannak differenciák. Vannak a vallásgyakorlók, akik kritikával fordulnak a többség felé, vannak, akiknél ez mindössze etnikus identitást feltételező dolog, és náluk mélyebb vallásossággal nem jár együtt. A lényeg , hogy identitás szintjén a vallás és etnicitás összekapcsolódik. A kisebbségek esetében van úgy, hogy egybevág, de nem minden esetben. A horvátok katolikusok például, a magyaroknak a többsége katolikus, a reformátusok a magyarságon belül kisebbségben vannak. Tehát egy kettős kisebbségi helyzetben élnek, mert a kisebbségen belül is kisebbséget alkotnak. Emellett van egy jelentős rétege ennek a közösségnek, akik vegyes házasságban születtek, nem feltétlenül vallási értelemben, hanem különböző etnikumok leszármazottai. A vegyes házasságban születők nehezen tudtak felekezetet választani. Ilyenkor előtérbe kerültek különböző identitás választási stratégiák. Volt a jugoszláv identitás, ami felkínált identitás volt a Tito korszakban, és sokan éltek vele a vegyes házasságban élők közül. A magyarságon belül, akik vallásilag vegyes házasságban élnek, de etnikailag nem, ott is érdekes kérdés, hogy melyik felekezethez kapcsolódnak. Nem lehet azt mondani, hogy a vajdasági magyarok így vagy úgy döntenek, hanem különböző régiókban másképp élik meg ezeket a történéseket. A különböző régiókban más és más válaszok születnek az identitásra, a felekezetválasztásra. Az etnikai arányoktól függő élethelyzet változatos válaszokat generál, és a kutatásnak ez is egy nagyon izgalmas tanulsága volt. Ez a három év azt tudta megmutatni, hogy mennyire komplex és sokszínű kérdés az identitásválasztás ezeken a helyeken.

A Vajdaság mind etnikailag, mind vallásilag nagyon sokszínű. Volt olyan esemény, amelyben különleges módon köszönt vissza ez a fajta sokszínűség?

Igen, például egy református rítus kapcsán. Voltam egy kopjafa avató alkalmon, ami azért volt nagyon izgalmas, mert a helyi politikum képviselője a kopjafát a multikulturalizmus jegyében avatta fel. Itt vagyunk, sokszínűek vagyunk, de mégis egy kopjafát avatunk. Ahhoz, hogy egy ilyen jelenséget társadalmilag, szociológiailag, antropológiailag értelmezni tudjunk, ahhoz ott kell lenni, ebben segített az ösztöndíj. Ott lehettem, láthattam és kutathattam ezeket a részleteket. Számos olyan kérdés kapcsolódott ehhez a kutatáshoz, ami önmagában is megérne két-három év terepmunkát.

Mennyire voltak nyitottak azok a közösségek, amelyeket kiválasztottál?

Nagyon nyitottak voltak. Régóta kutatok Szerbiában, és ha visszagondolok az elmúlt kicsivel több mint 10 évben nagyon kevés negatív tapasztalatom volt. mind a szerbek, mind a magyarok nagyon nyitottak. A szerbektől sem kaptam soha elutasítást. Persze nyilván idő kell hozzá, hogy megnyíljanak, de az is izgalmas, amikor az első stádiumban vagy és az első interjúkat készíted. Azután egészen más interjúkat készítesz egy év múlva, és ami különlegesen érdekes, hogy mi volt az, amit első felütésre próbálnak reprezentálni saját magukról és a saját közösségükről, majd utána, amikor már a bizalmukba fogadtak mélyebben és összetettebben hogyan osztják meg veled lényegében ugyanazokat a kérdéseket. Szeretek Szerbiában kutatni, mert tetszik az az életmód, ahogy ott élnek.

Beszélsz szerbül?

Meg kellett tanulnom. Amikor elkezdtem annak idején a kutatásokat a Vajdaságban, akkor Zentán volt egy szerb tanárnőm. Azután terepen, főleg a Szerémségben tanultam sokat, ahol az ott élő magyarok is anyanyelvi szinten beszélik a szerbet, sőt, ahogy változnak a generációk egyre inkább a szerb nyelv lesz a domináns otthoni beszélgetésekben is. Tehát egy fajta nyelvváltási folyamat zajlik le.

Vannak olyan családok, akik magyarnak vallják magukat, de már nem beszélik a nyelvet?

Igen. Voltam olyan helyen egy szerémségi városban, ahol 500 tagja van a helyi magyar kulturális egyesületnek, senki nem beszél magyarul, még a vezetőjük sem, egy fiatal srác. A „szia” és a „jó napoton” kívül egy szót sem tudott magyarul, de magyar volt, magyarnak vallja magát. A magyar kulturális egyesület szervez rendezvényeket, és az identitásukban kommunikálják a magyarságukat, de közben szerbül beszélnek és nemzeti identitásuk szerb identitás, azzal együtt, hogy ők magyar gyökerűek és magyar identitásúak is. A Szerémség nagyon izgalmas hely. A kulturális emlékezetben megmaradt a multikulturalitás, és létezik egy érdekes szimbolikus identitása a vajdasági régióknak, mégpedig az, hogy ők ilyen „multikultik”. Ez megmaradt és próbálják is gyakorolni, ami érdekes szituációkhoz vezet.

Mi lesz az eredménye a kutatásnak?

Már a kutatás ideje alatt sikerült két kötetet szerkesztenem, konferenciát szerveznem a Vajdaságban a kulturális emlékezetről, és egy másikat az egyén és a közösség témakörében.  Közben írtam és most is készülök tanulmányokkal a különböző részterületek kapcsán. Amikor a különböző területeknek összegyűltek a tanulmányai egy összegző kötetet lehet, hogy érdemes lenne összehozni, de ez attól függ, hogy lehet-e pályázatokban valami forrást találni, mert anélkül elég nehéz. De a tanulmányokat így is-úgy is elkészítem, már vannak felkérések, lesz helye az írásoknak.

Tervezed-e, hogy folytatod?

Szeretném, szerettem volna folytatni, megpályáztam újra az ösztöndíjat, de nem kaptam meg, úgyhogy nem tudom, hogy merre tovább. Több irányban is gondolkozom, ahol folytatni lehet. Egyrészt Szerbiában nagyon izgalmas kérdések vannak még, ilyen a belső migráció kérdése. Általában ha Szerbiáról van szó, a külső migrációval foglalkoznak. De nagyon izgalmas, hogy több évtizede élénk belső migráció zajlik. Ezzel összefüggésben érdekes lenne a fiatal elit kutatása, akik nem mennek el Szerbiából, akár magyarok, akár szerbek. Mi motiválja őket, milyen jövőképük van. A vallás és etnicitás vonalon pedig szívesen vizsgálnám a testvérgyülekezeti hálózatokat, ahol szerbiai közösségek erdélyiekkel és magyarországiakkal kezdeményeznek kapcsolatokat. Érdekel, hogy az ilyen kapcsolatok milyen változásokat hoznak a helyi közösségek életében, a mindennapokban, az identitásban, a kulturális gyakorlatban. Létezik-e egy református nemzeti identitás konstrukció, kiépül-e egy közös identitás stratégia. Ha igen, akkor hogyan kommunikálódik helyben, és hogyan lép be az általánosabb nemzeti kommunikációba a politika felé, akár a szimbolikus politika felé, akár a közös egyház felé. Azért nagyon izgalmas témák ezek, mert most formálódnak, változnak a szemünk előtt. Érdekes kérdéseket vetnek fel a vallás, a modernitás kérdésében.

 

Az interjút készítette: Petényi Mirkó

Galéria

Állásajánlatok

Legújabb ajánlataink

 

ELKÖLTÖZTÜNK!

 

 

 

Projektasszisztens (Magyar LMBT Szövetség)

Projektvezető (Magyar LMBT Szövetség)

Szociális asszisztens (REVIP)

Intézményvezető-helyettes (Moravcsik Alapítvány)

Szervezeti hatékonyságfejlesztés az egészségügyben (GYEMSZI)

Családgondozó (Lea Otthon Érd)

Intézményvezető-helyettes (Moravcsik Alapítvány)

Szociális munkás (Menedék Egyesület)

Intézményi adományszerző, pályázati menedzser (Habitat for Humanity)

Gondozó, szakgondozó (RÉS Alapítvány)

Családgondozó (RÉS Alapítvány)

Családgondozó (XV. kerület)

Terepmunkás (TASZ Roma Program)

Szociális munkás (Egészségdokk)

Szociális munkás (Léthatáron)

Családgondozó (Tápiószentmárton)

Családgondozó (Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ)

Családgondozó (Budapest XII. Hegyvidéki Önkormányzat)

Pályázati asszisztens (Tempus Közalapítvány)

Szociális munkás (Drog Stop)

Kutatási asszisztens (MTA TK Jogtudományi Intézet)

Családgondozó (Újpest Gyermekjóléti Központ)

Családgondozó (Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ)

Szociális asszisztens (XII. kerület)

Projektmenedzser (Habitat for Humanity)

Junior elemző (Budapest Institute)

Szociális asszisztens (Twist Olivér Alapítvány)

Szakpolitikai munkatárs (Habitat for Humanity)

Szociális munkás (Újpalotai családsegítő szolgálat)

Jogi tanácsadó (Menedék Egyesület)

Szociális munkás (Menedék Egyesület)

Szociális munkás (Váltó-sáv)

Szociális munkás (Menekültmisszió)

Szociális munkás (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei)

Szociális segítő (Magyar Máltai Szeretetszolgálat)

Szociális projekt munkatárs (Autisták Országos Szövetsége)

Pályázati projektasszisztens (Budapesti Szociális Forrásközpont)

Terápiás munkatárs (Egészségdokk Alapítvány)

Foglalkoztatási tanácsadó (KézenFogva Alapítvány)

Projektvezető munkatárs (KézenFogva Alapítvány)

Fiatal kutató: Kisebbségi magyar felsőoktatás és munkaerőpiac

Fiatal kutató: gazdasági tevékenység és lakhatás (MTA-TK)

Közösségi pszichiátriai gondozó (Félsziget Klubház)

Intézményi adományszervező - pályázatíró (Habitat for Humanity Magyarország)

Diákügyelő átmeneti szállóban (Twist Olivér Alapítvány)

Közösségi koordinátor (Mentálhigiénés Egyesület)

Nyári gyakorlat (Budapest Intézet)

Mentor (Kompánia Alapítvány)

Utcai ifjúsági szociális munkás (Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ)

Tudományos segédmunkatárs (Szociális Projektinkubátorház Közösségi Akció és Kutatás Alapítvány)

Vezető mentor (Kompánia Alapítvány)

Kutatógyakornok (Viasat)

Adatelemző (K-Monitor)

Szociális munkás (Van Helyed Alapítvány)

Szociális munkás (Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ)

Mentor (Kompánia Alapítvány)

Szociális ügyintéző (Zugló)

Szakmai koordinátor Drogambulanciára (EGÉSZSÉGDOKK Alapítvány)

Alacsonyküszöbű segítő (Kompánia Alapítvány)

Irodavezető (Romaversitas Alapítvány)

Szociális segítő (Sárkeresztúr)

GfK hungária elemzőt keres

Személyügyi támogató (Audi, Győr)

Szociálpolitikai ügyintéző (Kőbánya)

Családgondozó (Bp. I. kerület)

Családgondozó (Terézváros)

Blogketrec

 Blogketrec 

Itt olyan blogok találhatók, amelyek valamiképpen kapcsolódnak a Társadalomtudományi Karhoz. Természetesen várjuk további blogbejegyzések ajánlását a sociomater@tatk.elte.hu címre.

 Nem a pék... 

Közgazdaságtan és melegházasság (eltecon.blog.hu)

 Nyomor széle 

Vad ideológiák (nyomorszeleblog.hvg.hu)