A konferencia első felszólalója, Krekó Péter, a Political Capital vezető elelmzője előadásában az összeesküvés-elméletek társadalmi hatásait mutatta be. Bevezetőjében kifejtette, hogy ezen elméletek elsősorban a radikális, szélsőséges politikai-társadalmi csoportosulások körében élvezik a legynagyobb népszerűséget. Emellett kiemelte, hogy az összeesküvés-elméleteknek ténylegesen vannak társadalmi hatásai is. Jól szemlélteti ezt egy, a hazai lakosság körében 2009 végén végzett kutatás eredménye is: a válaszadók nagyjából fele egyetért azzal az állítással, miszerint a hazánkban begyűrűzött válság elsőszámú felelőseként nagyhatalmi pénzügyi körök összefogása tekinthető. A „minden mindennel összefügg”, a „semmi nem az, aminek látszik”, és hasonló állításokat megfogalmazó konspirációs gondolkozás jellemzőiről szólva kiemelte: ezen elméletek nagyon ellenállóak az érvekkel és a bizonyítékokkal szemben, így a tények keveset számítanak a megcáfolásukat illetően. Emellett rejtett módon is hatnak, s füzérszerű szerveződésben egyfajta láncolatot alkotnak. „Híveiről” elmondta, hogy egy adott politikai konstellációban elsősorban a politikai spektrum szélén, a mainstream állásponttól távol elhelyezkedő személyek, szereplők hajlamosak ezen elméletek alkotására, illetve befogadására. Arra a kérdésre, hogy miért tudott Magyarországon ennyire elterjedni ez a fajta gondolkodásmód, elsősorban a történelmi alapélményt, vagyis a külső tényezőktől, hatalmaktól való függést, valamint a tragikus eseményekben bővelkedő történelmi múltat emelte ki. A radikális jobboldal ideológiájában népszerű antiszemita összeesküvés-elméletekkel kapcsolatosan Krekó Péter előadásában kitért arra, hogy az európai radikális jobboldali pártok közül kevés olyan van, ahol ilyen nagy szerepe lenne az antiszemita összeesküvés-elméleteknek. A világrendszerbe szerveződő konspirációs elméletek veszélyeire figyelmeztetve kiemelte, hogy ezen elméletek az önfelmentés pszichológiai eszközeiül szolgálnak, irracionális félelmet indukálnak és megerősítik a különböző társadalmi csoportok közötti ellenségeskedést, csökkentik a politikai részvételt, valamint tömegmobilizációs eszközül szolgálhatnak különféle antidemokratikus vagy populista mozgalmak számára is.
Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Monetáris politika válság idején címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy az európai adósságválság következtében a magyar gazdaság növekedési kilátásai sokkal kedvezőtlenebbé váltak. A hazai gazdaság jelenlegi helyzetét előidéző, még a válság előtt fennálló okok közül többek között a magas államadósságot, a jelentős külső adósságállományt és a nagyon alacsony belső megtakarítást emelte ki. A 2008-as krízist követően azonban, a megdrágult külső forrásbevonás következtében a belföldi szereplők összessége nettó megtakarítóvá vált, igyekezett az adósságállományát csökkenteni. Ez többek között a beruházások csökkenését is jelentette. A Jegybank alelnöke előadásában rávilágított arra is, hogy a romló növekedési kilátások miatt elsősorban fiskális egyensúlyjavító intézkedésekre van szükség. Jelen helyzetben azonban fiskális, keresletélénkítő eszközökre kevés lehetőség van, ezért olyan intézkedések fontosságát emelte ki, amelyek hosszútávon biztosítani, növelni tudják a fiskális fenntarthatóságot. Hazánk kedvezőtlen helyzetét tovább növeli az exportpiacunk beszűkülése és a kockázati megítélésben bekövetkező romlás is. Továbbá kifejtette, hogy bár alacsony a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás, és emellett mérséklődik az importált infláció is, ennek ellenére az indirekt adó emelése rövid távon magasan tartja az inflációt. A megoldásokra, kilábalási lehetőségekre rátérve többek között kiemelte: alapvetően fontos, hogy hazánk a jövőben meg tudja őrizni beszállítói szerepét a nemzetközi piacokon. Emellett a kockázati környezet romlása, a belső kereslet gyengülése elkerülhetetlenné tette a monetáris politikai kondíciók szigorítását is.
Simonyi András, Magyarország volt washingtoni nagykövete anekdotákban bővelkedő élvezetes előadást tartott az amerikai-magyar kapcsolatokról, sikerekkel és élményekkel teli diplomáciai pályafutásáról, illetve az Egyesült Államokban nagyköveteként eltöltött 5 évének tapasztalatairól. Simonyi szerint – bár sokat hallunk újonnan felemelkedő országokról – az Egyesült Államok továbbra is a szabad világ vezető hatalmának számít, amely az elkövetkező 50 évben meg fogja őrizni ezt a pozícióját a világpolitikában. Az amerikai-magyar kapcsolatokról a nagykövet kifejtette: az amerikaiakkal való jó viszony mindenképpen növeli Magyarország külpolitikai mozgásterét, hiszen más országokhoz is gyakran az USA-n keresztül vezet az út. Sok munka, erőfeszítés, alapos felkészülés árán egy kis ország is képes meghatározó szerepet betölteni a diplomáciai porondon. A kiváló gitáros Simonyi szerint a diplomáciát a zenéhez hasonlóan akkor lehet jól művelni, ha az ember szívéből jön. A jó diplomata a másik emberben a személyt tiszteli, hiszen „it’s all about people”, nem öncélúan, hanem találékonyan cselekszik, és mindenekelőtt hazája érdekét tartja szem előtt. A hazaszeretet terén is sokat tanulhatunk amerikai barátainktól, akik számára Amerika az első, sikereiket bátran és büszkén vállalják, és lehetetlent nem ismerve harcolnak céljaik eléréséért. A nagykövet szerint Magyarország számára kitörési lehetőséget az oktatás jelentheti, ebbe kell jelentős pénzösszegeket fektetni. A „21. század kőolaja” a kreativitás és az innováció, ennek az országnak a legnagyobb kincse, ezt kell tudni kihasználni. Ha a magyar találékonyságot az amerikai hozzáállással ötvözzük, a siker garantált.
Forrás: jovokepp.hu
