ELTE TáTK a FacebookonELTE TáTK a TwitterenRSS hírforrás

A magyar szociológia oktatás és az ELTE Szociológiai Intézetének története

2012.03.18

Az alábbi interjú tíz éve készült a KisTáska című, akkor még friss, kari hallgatói lapban arról, hogy hogyan is lett szociológia képzés, majd Társadalomtudományi Kar az ELTE-n.

Saád Józseffel készített interjú kivonata
Ha ennek az intézetnek, vagyis most már Társadalomtudományi Karnak a történeti gyökereit keressük, nem alaptalan a századfordulóig visszamenni. Azt, hogy a Budapesti Egyetemen a szociológiaképzése intézményesüljön, M. R. Kornél országgyűlési képviselő vetette fel 1901-ben. Ekkor már létezett a Társadalomtudományi Társaság, valamint a XX. Század című folyóirat. Ezek a szerveződések, valamint az hogy a jogbölcseleten belül elkülönülni látszott egy új szemléletmód, egyre inkább sürgették az új tudomány néven nevezését. Ugyanakkor ezt sem Vlasics egyébként rendkívül liberális- vallás és közoktatásügyi miniszter, sem a parlament nem támogatta. Illetőleg a liberálisok és a szocialisták támogatták, de ez kevés volt, a kormánytöbbséggel szemben. A legfőbb problémát az jelentette, hogy a döntéshozók nehezen tudták elképzelni egy olyan tudomány oktatását, amelyhez a végén nem kapcsolódik egy szakma.
1918-1919-ben a Károlyi kormány alatt, lépések történtek a szociológia megerősítésére, majd nagyon radikális döntéssel megszüntették a jogi egyetemet, és 1919-ben a Tanácsköztársaság intézményesítette a társadalomtudományi kart. Azonban még mielőtt beindult volna az oktatás, megbukott a tanácskormány.
A következő két évtizedben több tudományterület művelői között megerősödött a szociologikus gondolkodás például erre az időszakra tehető a jelentős Max Weber hatás a történészek körében.
Dékány István vetette fel, hogy legyen egy társadalomfilozófiai tanszék. Ez a törekvés oda vezetett, hogy 1942-től 1945-ig létezett egy társadalomelméleti tanszék, Dékány vezetésével.
1946-50 között Szalai sándor irányítása alatt működik tovább, majd amikor őt bebörtönzik, akkor megszűnik. Innentől kezdve sem empirikus, sem társadalom elméleti oktatás, illetve kutatás nem folyik.
1959-tól kezdődik az a szakasz, ami a mai Intézmény közvetlen előzménye. Ez az időszak a Kádár korszakkal esik egybe. Maga a szociológia, illetőleg a szociológiáról való gondolkodás betagozódott a kádári konszolidáció kétfrontos gondolkodásmódjába, ami valamiféle értelmiséget ért represszió és engedékenység között stabilitást tartva lavírozott. Ezzel a történettel az 1961-es Szalai-Fukász vitától kezdődően, egy olyan folyamat írható le, amelyben mindig elmarasztalták ezt a nyugati importárut, azaz a divathullámnak tartott szociológiát, de ugyanakkor a háttérben folyamatosan tettek annak fejlődésért. Nagyon tartottak attól, hogy egy a Marxizmussal párhuzamos társadalomelmélet meghatározására alkalmas tudomány, alternatív politikai ideológiát, az alternatív politikai ideológia, pedig alternatív politikai csoportokat szül. Jól megfigyelhető, hogy gyakorlatilag minden ideológiai repressziót egy intézményesülési előrelépés követett. A Szalai-Fukász vita azzal végződött, hogy a történeti materializmus korában nincs értelme szociológiának, hiszen a materializmus maga a Marxizmus szociológiája. Azért 1963-ban megalakult a kutatócsoport. 1965-ban párthatározat foglalkozik a szociológia elítélésével, de 1966-ban a Bölcsészkaron létrejött Huszár Tibor vezetésével a szociológiai kutatócsoport, amely néhány évvel később szociológiát is oktathatott, legalábbis posztgraduálisan.
Huszár Tibor viszont mindig nagyobb intézményben gondolkodott, tehette ezt azért is, mert a hetvenes években az értelmiségi diskurzusformáló tényezőjévé vált a tanszék. Ezzel párhuzamosan vidéken is beindult az oktatás, Szegeden, Miskolcon, a Közgázon.
Minden represszió dacára 1986-ban a BTK-án belül létrejött a Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ 1989-re ez túl nagy lett és kivált a BTK-ból, de nem engedték karrá válni. Ugyanakkor kiköltözött a Pollack Mihály térre és kiépített egy gazdasági-, tanulmányi vezetési autonómiával ugyanakkor csak korlátozott jogosultságokkal rendelkező, kvázi kart. Amikor az Intézetet 2000-ben A BTK-ba integrálták, kétféleképpen gondolkodtak róla az egyetem vezetői: voltak akik, úgy gondolták, hogy a BTK úgysem fogja tudni lenyelni, hiszen önálló doktori képzése, kialakult szakirányai vannak, és voltak akik szerint az Intézet erővel teljesen beolvasztásra kerül majd a BTK-ba. És ekkor elindult az a folyamat, küzdelem, ami nem is volt olyan nagy küzdelem, inkább kivárási folyamat lett. Persze azért nem becsülném le azt a nagyon sok munkát, amit az új vezetés végzett, hogy létrejöjjön az új kar.
Így eljutottunk napjainkhoz, de persze ezeknek a folyamatoknak a mindenkori vezetésen kívül még számos fontos alakja, motorja volt. Ők vitték előre ezt a kart. Mind szakmailag, mind tudománypolitikailag. Ilyenek azok a tanárok, akik a kezdetek kezdete óta itt tanítanak, mint például: Ferge Zsuzsa, Somlai Péter, Angelusz Róbert, aki a Tömegkommunikációs Kutatóból jött át, Csepeli György, KIG, Pataki Ferenc, Némedi Dénes, Léderer Pál, Székelyi Mária, aki Debrecenből jött át, vagy például Kérész Klára.
Úgy működött ez a Huszár tanszék, hogy nagyon sokakat megnyert a Huszár, hogy vendégtanárságot vállaljanak, ez akkor egyáltalán nem volt gyakori. Ilyen vendégoktatók voltak Cseh-Szombathy tanár úr, Andorka Rudolf, Losonczi Ágnes, Gombár Csaba, Papp Zsolt. Ugyanakkor nyilván nem jöhettek azok, akik politikailag el voltak marasztalva, ilyen volt például Szelényi.
Egyébként kezdetek kezdete óta itt van az intézetben Vuray Ági, először mint könyvtáros, majd mint gazdasági vezető, illetőleg nagyon régóta itt dolgozik Iványi Erika, aki jelenleg a Szociológia Elmélet tanszék előadója, de egy időben, Huszár Tibor mellett dolgozva az egész intézetet összefogta, amellett hogy számos intézeti kiadású könyvet ő lektorált, korrektúrázott, szerkesztett.
Wessely Anna, Molnár Attila, Felkai tanár úr pedig már azok közé tartoznak, akik bölcsész diplomájuk után elvégezték a Szociológiát is.
És itt persze meg kell említenem az első nappalis évfolyamot is, akik 1972-ben kezdték ezt a szakot, közülük, ma is többen itt tanítanak, így például Lakatos László, Örkény Antal, Lengyel Gabriella, de azt hiszem nem kell senkinek bemutatni, Gerő Andrást, vagy Magyar Bálintot sem.
Jól látható, hogy ez az intézmény sehova sem jutott volna, ha ezek az emberek a maguk eszközeivel ezt a családot nem mozdítják előre a rögös úton.
Nagy S. Ferenc
Forrás: http://kistaska.tatk.elte.hu/cikk.php?cikkid=109

Saád Józseffel készített interjú kivonata

Ha ennek az intézetnek, vagyis most már Társadalomtudományi Karnak a történeti gyökereit keressük, nem alaptalan a századfordulóig visszamenni. Azt, hogy a Budapesti Egyetemen a szociológiaképzése intézményesüljön, M. R. Kornél országgyűlési képviselő vetette fel 1901-ben. Ekkor már létezett a Társadalomtudományi Társaság, valamint a XX. Század című folyóirat. Ezek a szerveződések, valamint az hogy a jogbölcseleten belül elkülönülni látszott egy új szemléletmód, egyre inkább sürgették az új tudomány néven nevezését. Ugyanakkor ezt sem Vlasics egyébként rendkívül liberális- vallás és közoktatásügyi miniszter, sem a parlament nem támogatta. Illetőleg a liberálisok és a szocialisták támogatták, de ez kevés volt, a kormánytöbbséggel szemben. A legfőbb problémát az jelentette, hogy a döntéshozók nehezen tudták elképzelni egy olyan tudomány oktatását, amelyhez a végén nem kapcsolódik egy szakma.1918-1919-ben a Károlyi kormány alatt, lépések történtek a szociológia megerősítésére, majd nagyon radikális döntéssel megszüntették a jogi egyetemet, és 1919-ben a Tanácsköztársaság intézményesítette a társadalomtudományi kart. Azonban még mielőtt beindult volna az oktatás, megbukott a tanácskormány.A következő két évtizedben több tudományterület művelői között megerősödött a szociologikus gondolkodás például erre az időszakra tehető a jelentős Max Weber hatás a történészek körében.

Dékány István vetette fel, hogy legyen egy társadalomfilozófiai tanszék. Ez a törekvés oda vezetett, hogy 1942-től 1945-ig létezett egy társadalomelméleti tanszék, Dékány vezetésével.

1946-50 között Szalai sándor irányítása alatt működik tovább, majd amikor őt bebörtönzik, akkor megszűnik. Innentől kezdve sem empirikus, sem társadalom elméleti oktatás, illetve kutatás nem folyik.

1959-tól kezdődik az a szakasz, ami a mai Intézmény közvetlen előzménye. Ez az időszak a Kádár korszakkal esik egybe. Maga a szociológia, illetőleg a szociológiáról való gondolkodás betagozódott a kádári konszolidáció kétfrontos gondolkodásmódjába, ami valamiféle értelmiséget ért represszió és engedékenység között stabilitást tartva lavírozott. Ezzel a történettel az 1961-es Szalai-Fukász vitától kezdődően, egy olyan folyamat írható le, amelyben mindig elmarasztalták ezt a nyugati importárut, azaz a divathullámnak tartott szociológiát, de ugyanakkor a háttérben folyamatosan tettek annak fejlődésért. Nagyon tartottak attól, hogy egy a Marxizmussal párhuzamos társadalomelmélet meghatározására alkalmas tudomány, alternatív politikai ideológiát, az alternatív politikai ideológia, pedig alternatív politikai csoportokat szül. Jól megfigyelhető, hogy gyakorlatilag minden ideológiai repressziót egy intézményesülési előrelépés követett. A Szalai-Fukász vita azzal végződött, hogy a történeti materializmus korában nincs értelme szociológiának, hiszen a materializmus maga a Marxizmus szociológiája. Azért 1963-ban megalakult a kutatócsoport. 1965-ban párthatározat foglalkozik a szociológia elítélésével, de 1966-ban a Bölcsészkaron létrejött Huszár Tibor vezetésével a szociológiai kutatócsoport, amely néhány évvel később szociológiát is oktathatott, legalábbis posztgraduálisan.

Huszár Tibor viszont mindig nagyobb intézményben gondolkodott, tehette ezt azért is, mert a hetvenes években az értelmiségi diskurzusformáló tényezőjévé vált a tanszék. Ezzel párhuzamosan vidéken is beindult az oktatás, Szegeden, Miskolcon, a Közgázon.Minden represszió dacára 1986-ban a BTK-án belül létrejött a Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ 1989-re ez túl nagy lett és kivált a BTK-ból, de nem engedték karrá válni. Ugyanakkor kiköltözött a Pollack Mihály térre és kiépített egy gazdasági-, tanulmányi vezetési autonómiával ugyanakkor csak korlátozott jogosultságokkal rendelkező, kvázi kart. Amikor az Intézetet 2000-ben A BTK-ba integrálták, kétféleképpen gondolkodtak róla az egyetem vezetői: voltak akik, úgy gondolták, hogy a BTK úgysem fogja tudni lenyelni, hiszen önálló doktori képzése, kialakult szakirányai vannak, és voltak akik szerint az Intézet erővel teljesen beolvasztásra kerül majd a BTK-ba. És ekkor elindult az a folyamat, küzdelem, ami nem is volt olyan nagy küzdelem, inkább kivárási folyamat lett. Persze azért nem becsülném le azt a nagyon sok munkát, amit az új vezetés végzett, hogy létrejöjjön az új kar.

Így eljutottunk napjainkhoz, de persze ezeknek a folyamatoknak a mindenkori vezetésen kívül még számos fontos alakja, motorja volt. Ők vitték előre ezt a kart. Mind szakmailag, mind tudománypolitikailag. Ilyenek azok a tanárok, akik a kezdetek kezdete óta itt tanítanak, mint például: Ferge Zsuzsa, Somlai Péter, Angelusz Róbert, aki a Tömegkommunikációs Kutatóból jött át, Csepeli György, KIG, Pataki Ferenc, Némedi Dénes, Léderer Pál, Székelyi Mária, aki Debrecenből jött át, vagy például Kérész Klára.

Úgy működött ez a Huszár tanszék, hogy nagyon sokakat megnyert a Huszár, hogy vendégtanárságot vállaljanak, ez akkor egyáltalán nem volt gyakori. Ilyen vendégoktatók voltak Cseh-Szombathy tanár úr, Andorka Rudolf, Losonczi Ágnes, Gombár Csaba, Papp Zsolt. Ugyanakkor nyilván nem jöhettek azok, akik politikailag el voltak marasztalva, ilyen volt például Szelényi.

Egyébként kezdetek kezdete óta itt van az intézetben Vuray Ági, először mint könyvtáros, majd mint gazdasági vezető, illetőleg nagyon régóta itt dolgozik Iványi Erika, aki jelenleg a Szociológia Elmélet tanszék előadója, de egy időben, Huszár Tibor mellett dolgozva az egész intézetet összefogta, amellett hogy számos intézeti kiadású könyvet ő lektorált, korrektúrázott, szerkesztett.

Wessely Anna, Molnár Attila, Felkai tanár úr pedig már azok közé tartoznak, akik bölcsész diplomájuk után elvégezték a Szociológiát is.
És itt persze meg kell említenem az első nappalis évfolyamot is, akik 1972-ben kezdték ezt a szakot, közülük, ma is többen itt tanítanak, így például Lakatos László, Örkény Antal, Lengyel Gabriella, de azt hiszem nem kell senkinek bemutatni, Gerő Andrást, vagy Magyar Bálintot sem.Jól látható, hogy ez az intézmény sehova sem jutott volna, ha ezek az emberek a maguk eszközeivel ezt a családot nem mozdítják előre a rögös úton.

Nagy S. Ferenc

Forrás: http://kistaska.tatk.elte.hu/cikk.php?cikkid=109

Galéria

Állásajánlatok

Legújabb ajánlataink

 

ELKÖLTÖZTÜNK!

 

 

 

Projektasszisztens (Magyar LMBT Szövetség)

Projektvezető (Magyar LMBT Szövetség)

Szociális asszisztens (REVIP)

Intézményvezető-helyettes (Moravcsik Alapítvány)

Szervezeti hatékonyságfejlesztés az egészségügyben (GYEMSZI)

Családgondozó (Lea Otthon Érd)

Intézményvezető-helyettes (Moravcsik Alapítvány)

Szociális munkás (Menedék Egyesület)

Intézményi adományszerző, pályázati menedzser (Habitat for Humanity)

Gondozó, szakgondozó (RÉS Alapítvány)

Családgondozó (RÉS Alapítvány)

Családgondozó (XV. kerület)

Terepmunkás (TASZ Roma Program)

Szociális munkás (Egészségdokk)

Szociális munkás (Léthatáron)

Családgondozó (Tápiószentmárton)

Családgondozó (Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ)

Családgondozó (Budapest XII. Hegyvidéki Önkormányzat)

Pályázati asszisztens (Tempus Közalapítvány)

Szociális munkás (Drog Stop)

Kutatási asszisztens (MTA TK Jogtudományi Intézet)

Családgondozó (Újpest Gyermekjóléti Központ)

Családgondozó (Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ)

Szociális asszisztens (XII. kerület)

Projektmenedzser (Habitat for Humanity)

Junior elemző (Budapest Institute)

Szociális asszisztens (Twist Olivér Alapítvány)

Szakpolitikai munkatárs (Habitat for Humanity)

Szociális munkás (Újpalotai családsegítő szolgálat)

Jogi tanácsadó (Menedék Egyesület)

Szociális munkás (Menedék Egyesület)

Szociális munkás (Váltó-sáv)

Szociális munkás (Menekültmisszió)

Szociális munkás (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei)

Szociális segítő (Magyar Máltai Szeretetszolgálat)

Szociális projekt munkatárs (Autisták Országos Szövetsége)

Pályázati projektasszisztens (Budapesti Szociális Forrásközpont)

Terápiás munkatárs (Egészségdokk Alapítvány)

Foglalkoztatási tanácsadó (KézenFogva Alapítvány)

Projektvezető munkatárs (KézenFogva Alapítvány)

Fiatal kutató: Kisebbségi magyar felsőoktatás és munkaerőpiac

Fiatal kutató: gazdasági tevékenység és lakhatás (MTA-TK)

Közösségi pszichiátriai gondozó (Félsziget Klubház)

Intézményi adományszervező - pályázatíró (Habitat for Humanity Magyarország)

Diákügyelő átmeneti szállóban (Twist Olivér Alapítvány)

Közösségi koordinátor (Mentálhigiénés Egyesület)

Nyári gyakorlat (Budapest Intézet)

Mentor (Kompánia Alapítvány)

Utcai ifjúsági szociális munkás (Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ)

Tudományos segédmunkatárs (Szociális Projektinkubátorház Közösségi Akció és Kutatás Alapítvány)

Vezető mentor (Kompánia Alapítvány)

Kutatógyakornok (Viasat)

Adatelemző (K-Monitor)

Szociális munkás (Van Helyed Alapítvány)

Szociális munkás (Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ)

Mentor (Kompánia Alapítvány)

Szociális ügyintéző (Zugló)

Szakmai koordinátor Drogambulanciára (EGÉSZSÉGDOKK Alapítvány)

Alacsonyküszöbű segítő (Kompánia Alapítvány)

Irodavezető (Romaversitas Alapítvány)

Szociális segítő (Sárkeresztúr)

GfK hungária elemzőt keres

Személyügyi támogató (Audi, Győr)

Szociálpolitikai ügyintéző (Kőbánya)

Családgondozó (Bp. I. kerület)

Családgondozó (Terézváros)

Blogketrec

 Blogketrec 

Itt olyan blogok találhatók, amelyek valamiképpen kapcsolódnak a Társadalomtudományi Karhoz. Természetesen várjuk további blogbejegyzések ajánlását a sociomater@tatk.elte.hu címre.

 Nem a pék... 

Közgazdaságtan és melegházasság (eltecon.blog.hu)

 Nyomor széle 

Vad ideológiák (nyomorszeleblog.hvg.hu)